Elindítottuk „Egy éve történt” sorozatunkat, amelyben országos programunk közösségszervezőinek sikereiről számolunk be az ország különböző tájairól. Az év során a CKA folyamatos és széleskörű szakmai, módszertani támogatást biztosított a program közösségszervezőinek, együtt örülünk velük a közös munka eredményeinek!

AURÓRA

„8tól 8-ig. A helyi lakók ezen a néven alakították meg csarnoknegyedi közösségüket. Céluk az itt élők életkörülményeinek javítása, érdekeik képviselete. A helyi ügyek felkarolása az itt élők bevonásával. Végső soron a helyi közösség megszervezése, a helyi ügyekbe való beleszólásának támogatása.” Ásmány Lívia, közösségszervező

A Népszínház Karnevál. Forrás: Auróra Közösségi Ház.

A Csarnoknegyed  egyes  részein  a  többi  belvárosi  kerülethez  viszonyítva  szembetűnő  a szemét és a kutyapiszok folyamatos jelenléte, ami nagyban hozzájárul a városrész negatív megítéléséhez. A csoport tagjaiban felmerült a kérdés, hogy milyen mértékben függ ez össze a kukák számával és elhelyezésük sűrűségével, így felmértük az állapotokat. Ennek során kiderült, hogy a legforgalmasabb részek a legszennyezettebbek: elsősorban a Népszínház- és a Bérkocsis utca és az őket összekötő utcaszakaszok; ezen kívül a Nagy Fuvaros utca, továbbá a Víg utca Vásárcsarnok mögötti része is kétségbeejtően koszos. A csoport körbejárta a környéket, hogy számszerűsítse a kint lévő és a hiányzó kukákat, és készítettünk egy térképet azok eloszlásáról a Népszínház, Nagy Fuvaros, József és Víg utcák által határolt területen. Ezután a Jarokelo.hu oldalán bejelentést tettünk, melynek következtében pár napon belül ki is kerültek a hiányzó szemetesek a helyükre.

Így szerveződtünk

A közösségszervezés egyik legfontosabb része az elérés. Ennek a módja minden közösség esetében más és más. A Csarnoknegyed régi bérházakkal teli városrész kevés közösségi térrel, ezért nekünk ahhoz, hogy elérjük az itt élőket, a lakásaikban kell őket felkeresnünk. Ennek érdekében kifejlesztettük az ajtóról-ajtóra kopogtatás technikájának sajátos módszerét, és 500 főt értünk el így a Csarnoknegyedben (ennek részletes ismertetőjét lásd a következő fejezetben). A hosszú interjúmaraton után nagy mérföldkő következett a csoport életében. Míg az előtte lévő időszakban a munkánkra az volt jellemző, hogy elsősorban a toborzással foglalkozó, közösségszerve- ző csoport önkénteseit képeztük, motiváltuk, hogy a programok szervezése, a kopogtatás és az interjúzás megfelelő ütemben haladjon, februártól a lakossági csoporttalálkozók facilitálása, közös stratégiázás, a felmerülő ügyek priorizálása és a lakókkal való közös munka vette át a terepet. 2016 februárjában tizenöt csarnoknegyedi lakos stabil részvételével beindultak a heti rend- szerességgel megtartott, helyi tematikájú csoporttalálkozók.

2016 márciusában kezdtük a kukák számszerűsítését, ugyanis nem csak a szemét, de a kutyaürülék is problémát jelent a kerületben. Hogy felmérjük az állapotokat, készítettünk egy térképet a kukák eloszlásáról a Népszínház, Nagy Fuvaros, József és Víg utcák által határolt területen. A kukák felszerelésén kívül a csoport egy plakát kampányt is indított. A plakátokat sajnos a legtöbb esetben letépték. A csoport tapasztalatai szerint az előírtaknál sokkal kevesebb kihelyezett kuka van és a meglévők közül is sok sérült volt vagy ritkán került ürítésre. Ekkor kezdtünk stratégiai együttműködésbe a Jarokelo.hu-val, akik segítségével először panaszt tettünk a hiányzó szemetesek ügyében, majd a zöld kukák hiányával kapcsolatban is. A bejelentést követően 2 nap múlva 1 db kuka került kihelyezésre a Bérkocsis-Auróra utcasarokra. Ezután újabb bejelentés követezett a Jarokelo.hu-n keresztül, majd az Atlatszo.hu segítségével egy közadat-igénylést nyújtottunk be az Fővárosi Közeterület-fenntartó Zrt.-nek (FKF). Az ezt követő egy hétben újabb 2 db kuka került kihelyezésre, illetve 3 db kutyaürülék gyűjtőt is elhelyeztek az utcán.

Ezután átfogóbb közadat-igénylést nyújtottunk be az FKF-hez és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központhoz, amely már az utcai takarítások negyedekre lebontott költségére, gyakoriságára, az ebben történt éves szintű változásokra, a köztereken kihelyezett kukák mennyiségére, ürítésének gyakoriságára és éves fenntartási költségére kérdezett rá. Emellett rákérdeztünk a kerületben elhelyezett nyilvános WC-k számára, fenntartási költségére, kihasználtságára és jelenlegi állapotára.

Ezzel párhuzamosan elkezdtük terjeszteni online lakossági kérdőívünket. Ezt több mint 500 csarnoknegyedi lakos töltötte ki és 15 oldalnyi szabadszavas választ küldtek a csarnoknegyedi köztisztaság problémájával kapcsolatban, ennek alapján kezdtük el az illetékes szervek megkeresését (Ács Péter – Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt., Városüzemeltetési Igazgatóság, igazgató). A válaszokból sajtóanyagot készítettünk, amit egy 70 címes sajtó listára küldtünk ki.

A csoport április végén aktív szerepet vállalt az Auróra szomszédsági fesztiválja, a Népszínház Karnevál szervezésében. A fesztiválra a Facebook, blogbejegyzések és hírlevél segítségével toboroztunk. A fesztiválon egy süteményes, jó hangulatú beszélgetésre invitáltuk a helyi lakókat. Itt többek között offline is lehetőségük volt a kérdőívünk kitöltésére, matricákat és szóróanyagokat is osztottunk. A rendezvényen két fontos célunk volt: az egyik a helyiek bevonása és új ügyek felderítése, a másik egy petíció aláírása, amelyben egy, a kerületben működő mosó kocsi üzembe helyezését kértük. Majd egy kreatív kampány keretében a csoport képeslapokat készített, melyet a nyolcadik kerületi döntéshozóknak címeztek, a képeslapokon a nyolcadik kerületi utcák megszokott – piszkos – látványa tárul elénk, illetve idézetek a fent említett online kérdőívben adott szöveges válaszokból.

 

 

Tags:
0 Comments

Leave a reply

08:35
or

Log in with your credentials

or    

Bejelentkezés Facebook nélkül:

Forgot your details?